1 Καὶ ἐγένετο ἐν τῷ εἶναι αὐτὸν ἐν τόπῳ τινὶ προσευχόμενον, ὡς ἐπαύσατο, εἶπέν τις τῶν μαθητῶν αὐτοῦ πρὸς αὐτόν, Κύριε, δίδαξον ἡμᾶς προσεύχεσθαι, καθὼς καὶ Ἰωάννης ἐδίδαξεν τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ.
1 Kai egeneto en to einai auton en topo tini proseujomenon, hos epausato, eipen tis ton matheton autou pros auton, Kyrie, didaxon hemas proseujesthai, kathos kai Ioannes edidaxen tous mathetas autou.
1 Y sucedió estando él en un lugar cierto orando, como cesó, dijo uno de los discípulos de él hacia él, señor, enséñanos a orar, como también Juan enseñó a los discípulos de él.
2 εἶπεν δὲ αὐτοῖς, Ὅταν προσεύχησθε, λέγετε, Πάτερ, ἁγιασθήτω τὸ ὄνομά σου· ἐλθέτω ἡ βασιλεία σου·
2 eipen de autois, HOtan proseujesthe, legete, Pater, hagiastheto to onoma sou. eltheto he basileia sou.
2 Y dijo a ellos, Cuando oren, digan, Padre, sea santificado el nombre de ti; venga el reino de ti;
3 τὸν ἄρτον ἡμῶν τὸν ἐπιούσιον δίδου ἡμῖν τὸ καθ’ ἡμέραν·
3 ton arton hemon ton epiousion didou hemin to kath’ hemeran.
3 el pan nuestro el diario da a nosotros el cada día;
4 καὶ ἄφες ἡμῖν τὰς ἁμαρτίας ἡμῶν, καὶ γὰρ αὐτοὶ ἀφίομεν παντὶ ὀφείλοντι ἡμῖν· καὶ μὴ εἰσενέγκῃς ἡμᾶς εἰς πειρασμόν.
4 kai afes hemin tas hamartias hemon, kai gar autoi afiomen panti ofeilonti hemin. kai me eisenegkes hemas eis peirasmon.
4 y perdona a nosotros los pecados de nosotros, porque también nosotros perdonamos a todo el que debe a nosotros; y no conduzcas a nosotros en tentación.
5 Καὶ εἶπεν πρὸς αὐτούς, Τίς ἐξ ὑμῶν ἕξει φίλον καὶ πορεύσεται πρὸς αὐτὸν μεσονυκτίου καὶ εἴπῃ αὐτῷ, Φίλε, χρῆσόν μοι τρεῖς ἄρτους,
5 Kai eipen pros autous, Tis ex hymon hexei filon kai poreusetai pros auton mesonyktiou kai eipe auto, File, jreson moi treis artous,
5 Y dijo hacia ellos, ¿Quién de ustedes tendrá amigo e irá hacia él a medianoche y diga a él, Amigo, préstame tres panes,
6 ἐπειδὴ φίλος μου παρεγένετο ἐξ ὁδοῦ πρός με καὶ οὐκ ἔχω ὃ παραθήσω αὐτῷ·
6 epeide filos mou paregeneto ex hodou pros me kai ouk ejo ho paratheso auto.
6 porque amigo mío llegó de camino hacia mí y no tengo qué poner delante de él;
7 κἀκεῖνος ἔσωθεν ἀποκριθεὶς εἴπῃ, Μή μοι κόπους πάρεχε· ἤδη ἡ θύρα κέκλεισται, καὶ τὰ παιδία μου μετ’ ἐμοῦ εἰς τὴν κοίτην εἰσίν· οὐ δύναμαι ἀναστὰς δοῦναί σοι.
7 kakeinos esothen apokritheis eipe, Me moi kopous pareje. ede he thyra kekleistai, kai ta paidia mou met’ emou eis ten koiten eisin. ou dynamai anastas dounai soi.
7 y aquel desde dentro respondiendo diga, No me causes molestias; ya la puerta ha sido cerrada, y los niños míos conmigo están en el lecho; no puedo levantándome darte a ti.
8 λέγω ὑμῖν, εἰ καὶ οὐ δώσει αὐτῷ ἀναστὰς διὰ τὸ εἶναι φίλον αὐτοῦ, διά γε τὴν ἀναίδειαν αὐτοῦ ἐγερθεὶς δώσει αὐτῷ ὅσων χρῄζει.
8 lego hymin, ei kai ou dosei auto anastas dia to einai filon autou, dia ge ten anaideian autou egertheis dosei auto hoson jrezei.
8 Digo a ustedes, si también no dará a él levantándose por ser amigo de él, por ciertamente la insistencia de él levantándose dará a él lo que necesita.
9 κἀγὼ ὑμῖν λέγω, αἰτεῖτε, καὶ δοθήσεται ὑμῖν· ζητεῖτε, καὶ εὑρήσετε· κρούετε, καὶ ἀνοιγήσεται ὑμῖν.
9 kago hymin lego, aiteite, kai dothesetai hymin. zeteite, kai euresete. krouete, kai anoigesetai hymin.
9 Y yo a ustedes digo, pidan, y se dará a ustedes; busquen, y encontrarán; llamen, y se abrirá a ustedes.
10 πᾶς γὰρ ὁ αἰτῶν λαμβάνει, καὶ ὁ ζητῶν εὑρίσκει, καὶ τῷ κρούοντι ἀνοιγ[ήσ]εται.
10 pas gar ho aiton lambanei, kai ho zeton euriskei, kai to krouonti anoig[es]etai.
10 Porque todo el que pide recibe, y el que busca encuentra, y al que llama se abrirá.
11 τίνα δὲ ἐξ ὑμῶν τὸν πατέρα αἰτήσει ὁ υἱὸς ἰχθύν, καὶ ἀντὶ ἰχθύος ὄφιν αὐτῷ ἐπιδώσει;
11 tina de ex hymon ton patera aitesei ho huios ijthyn, kai anti ijthyos ofin auto epidosei;
11 ¿Qué de entre ustedes al padre pedirá el hijo un pez, y en lugar de pez una serpiente a él dará?
12 ἢ καὶ αἰτήσει ᾠόν, ἐπιδώσει αὐτῷ σκορπίον;
12 e kai aitesei oon, epidosei auto skorpion;
12 O también pedirá un huevo, ¿dará a él un escorpión?
13 εἰ οὖν ὑμεῖς πονηροὶ ὑπάρχοντες οἴδατε δόματα ἀγαθὰ διδόναι τοῖς τέκνοις ὑμῶν, πόσῳ μᾶλλον ὁ πατὴρ [ὁ] ἐξ οὐρανοῦ δώσει πνεῦμα ἅγιον τοῖς αἰτοῦσιν αὐτόν.
13 ei oun hymeis poneroi hyparjontes oidate domata agatha didonai tois teknois hymon, poso mallon ho pater [ho] ex ouranou dosei pneuma hagion tois aitousin auton.
13 Si entonces ustedes malos siendo saben dar regalos buenos a los hijos de ustedes, cuánto más el Padre el de los cielos dará espíritu santo a los que piden a él.
14 Καὶ ἦν ἐκβάλλων δαιμόνιον [,καὶ αὐτὸ ἦν] κωφόν· ἐγένετο δὲ τοῦ δαιμονίου ἐξελθόντος ἐλάλησεν ὁ κωφός. καὶ ἐθαύμασαν οἱ ὄχλοι·
14 Kai en ekballon daimonion [,kai auto en] kofon. egeneto de tou daimoniou exelthontos elalesen ho kofos. kai ethaumasan oi ojloi.
14 Y estaba expulsando demonio, y era mudo; sucedió que del demonio salido habló el mudo. Y maravillaron las multitudes;
15 τινὲς δὲ ἐξ αὐτῶν εἶπον, Ἐν Βεελζεβοὺλ τῷ ἄρχοντι τῶν δαιμονίων ἐκβάλλει τὰ δαιμόνια·
15 tines de ex auton eipon, En Beelzeboul to arjonti ton daimonion ekballei ta daimonia.
15 pero algunos de ellos dijeron, En Beelzebul el gobernante de los demonios expulsa los demonios;
16 ἕτεροι δὲ πειράζοντες σημεῖον ἐξ οὐρανοῦ ἐζήτουν παρ’ αὐτοῦ.
16 heteroi de peirazontes semeion ex ouranou ezetoun par’ autou.
16 otros pero tentando señal del cielo buscaban de él.
17 αὐτὸς δὲ εἰδὼς αὐτῶν τὰ διανοήματα εἶπεν αὐτοῖς, Πᾶσα βασιλεία ἐφ’ ἑαυτὴν διαμερισθεῖσα ἐρημοῦται, καὶ οἶκος ἐπὶ οἶκον πίπτει.
17 autos de eidos auton ta dianoemata eipen autois, Pasa basileia ef’ heauten diameristheisa eremoutai, kai oikos epi oikon piptei.
17 Pero él conociendo de ellos los pensamientos dijo a ellos, Todo reino contra sí mismo dividido es desolado, y casa sobre casa cae.
18 εἰ δὲ καὶ ὁ Σατανᾶς ἐφ’ ἑαυτὸν διεμερίσθη, πῶς σταθήσεται ἡ βασιλεία αὐτοῦ; ὅτι λέγετε ἐν Βεελζεβοὺλ ἐκβάλλειν με τὰ δαιμόνια.
18 ei de kai ho Satanas ef’ heauton diemeristhe, pos stathesetai he basileia autou; hoti legete en Beelzeboul ekballein me ta daimonia.
18 Si también Satanás contra sí mismo fue dividido, ¿cómo estará firme el reino de él? Porque dicen en Beelzebul expulso yo los demonios.
19 εἰ δὲ ἐγὼ ἐν Βεελζεβοὺλ ἐκβάλλω τὰ δαιμόνια, οἱ υἱοὶ ὑμῶν ἐν τίνι ἐκβάλλουσιν; διὰ τοῦτο αὐτοὶ ὑμῶν κριταὶ ἔσονται.
19 ei de ego en Beelzeboul ekballo ta daimonia, oi huioi hymon en tini ekballousin; dia touto autoi hymon kritai esontai.
19 Si pero yo en Beelzebul expulso los demonios, los hijos de ustedes en qué los expulsan; por esto ellos de ustedes jueces serán.
20 εἰ δὲ ἐν δακτύλῳ θεοῦ [ἐγὼ] ἐκβάλλω τὰ δαιμόνια, ἄρα ἔφθασεν ἐφ’ ὑμᾶς ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ.
20 ei de en daktylo theou [ego] ekballo ta daimonia, ara efthasen ef’ hymas he basileia tou theou.
20 Si pero con el dedo de Dios expulso yo los demonios, entonces ha llegado sobre ustedes el reino de Dios.
21 ὅταν ὁ ἰσχυρὸς καθωπλισμένος φυλάσσῃ τὴν ἑαυτοῦ αὐλήν, ἐν εἰρήνῃ ἐστὶν τὰ ὑπάρχοντα αὐτοῦ·
21 hotan ho isjyros kathoplismenos fylasse ten heautou aulen, en eirene estin ta hyparjonta autou.
21 Cuando el fuerte armado guarda el patio de él, en paz está lo que posee de él.
22 ἐπὰν δὲ ἰσχυρότερος αὐτοῦ ἐπελθὼν νικήσῃ αὐτόν, τὴν πανοπλίαν αὐτοῦ αἴρει ἐφ’ ᾗ ἐπεποίθει, καὶ τὰ σκῦλα αὐτοῦ διαδίδωσιν.
22 epan de isjyroteros autou epelthon nikese auton, ten panoplian autou airei ef’ he epepoithei, kai ta skyla autou diadidosin.
22 Pero cuando más fuerte que él viniendo lo vence, la armadura de él quita en la que había confiado, y los despojos de él distribuye.
23 ὁ μὴ ὢν μετ’ ἐμοῦ κατ’ ἐμοῦ ἐστιν, καὶ ὁ μὴ συνάγων μετ’ ἐμοῦ σκορπίζει.
23 ho me on met’ emou kat’ emou estin, kai ho me synagon met’ emou skorpizei.
23 El que no está conmigo contra mí está, y el que no recoge conmigo desparrama.
24 Ὅταν τὸ ἀκάθαρτον πνεῦμα ἐξέλθῃ ἀπὸ τοῦ ἀνθρώπου, διέρχεται δι’ ἀνύδρων τόπων ζητοῦν ἀνάπαυσιν, καὶ μὴ εὑρίσκον, [τότε] λέγει, Ὑποστρέψω εἰς τὸν οἶκόν μου ὅθεν ἐξῆλθον·
24 HOtan to akatharton pneuma exelthe apo tou anthropou, dierjetai di’ anydron topon zetoun anapausin, kai me euriskon, [tote] legei, Hypostrepso eis ton oikon mou hothen exelthon.
24 Cuando el espíritu inmundo sale del hombre, pasa por lugares secos buscando descanso, y no hallando, entonces dice, Regresaré a la casa mía de donde salí.
25 καὶ ἐλθὸν εὑρίσκει σεσαρωμένον καὶ κεκοσμημένον.
25 kai elthon euriskei sesaromenon kai kekosmemenon.
25 Y viniendo la encuentra barrida y adornada.
26 τότε πορεύεται καὶ παραλαμβάνει ἕτερα πνεύματα πονηρότερα ἑαυτοῦ ἑπτά, καὶ εἰσελθόντα κατοικεῖ ἐκεῖ, καὶ γίνεται τὰ ἔσχατα τοῦ ἀνθρώπου ἐκείνου χείρονα τῶν πρώτων.
26 tote poreuetai kai paralambanei hetera pneumata ponerotera heautou hepta, kai eiselthonta katoikei ekei, kai ginetai ta esjata tou anthropou ekeinou jeirona ton proton.
26 Entonces va y toma otros siete espíritus más malos que él, y entrando habitan allí, y el último estado de aquel hombre se vuelve peor que el primero.
27 Ἐγένετο δὲ ἐν τῷ λέγειν αὐτὸν ταῦτα ἐπάρασά τις φωνὴν γυνὴ ἐκ τοῦ ὄχλου εἶπεν αὐτῷ, Μακαρία ἡ κοιλία ἡ βαστάσασά σε καὶ μαστοὶ οὓς ἐθήλασας.
27 Egeneto de en to legein auton tauta eparasa tis fonen gyne ek tou ojlou eipen auto, Makaria he koilia he bastasasa se kai mastoi ous ethelasas.
27 Y sucedió mientras decía estas cosas, levantando una mujer la voz desde la multitud dijo a él, Bienaventurado el vientre que te llevó y los pechos que mamaste.
28 αὐτὸς δὲ εἶπεν, Μενοῦν μακάριοι οἱ ἀκούοντες τὸν λόγον τοῦ θεοῦ καὶ φυλάσσοντες.
28 autos de eipen, Menoun makarioi oi akouontes ton logon tou theou kai fylassontes.
28 Pero él dijo, Antes bien bienaventurados los que oyen la palabra de Dios y la guardan.
29 Τῶν δὲ ὄχλων ἐπαθροιζομένων ἤρξατο λέγειν, Ἡ γενεὰ αὕτη γενεὰ πονηρά ἐστιν· σημεῖον ζητεῖ, καὶ σημεῖον οὐ δοθήσεται αὐτῇ εἰ μὴ τὸ σημεῖον Ἰωνᾶ.
29 Ton de ojlon epathroizomenon erxato legein, HE genea aute genea ponera estin. semeion zetei, kai semeion ou dothesetai aute ei me to semeion Iona.
29 Y mientras las multitudes se amontonaban, comenzó a decir, Esta generación es generación malvada; busca señal, y señal no le será dada sino la señal de Jonás.
30 καθὼς γὰρ ἐγένετο Ἰωνᾶς τοῖς Νινευίταις σημεῖον, οὕτως ἔσται καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου τῇ γενεᾷ ταύτῃ.
30 kathos gar egeneto Ionas tois Nineuitais semeion, outos estai kai ho huios tou anthropou te genea taute.
30 Porque como fue Jonás señal a los de Nínive, así será también el hijo del hombre a esta generación.
31 βασίλισσα νότου ἐγερθήσεται ἐν τῇ κρίσει μετὰ τῶν ἀνδρῶν τῆς γενεᾶς ταύτης καὶ κατακρινεῖ αὐτούς· ὅτι ἦλθεν ἐκ τῶν περάτων τῆς γῆς ἀκοῦσαι τὴν σοφίαν Σολομῶνος, καὶ ἰδοὺ πλεῖον Σολομῶνος ὧδε.
31 basilissa notou egerthesetai en te krisei meta ton andron tes geneas tautes kai katakrinei autous. hoti elthen ek ton peraton tes ges akousai ten sofian Solomonos, kai idou pleion Solomonos hode.
31 La reina del sur se levantará en el juicio con los hombres de esta generación y los condenará, porque vino desde los confines de la tierra para oír la sabiduría de Salomón, y he aquí mayor que Salomón está aquí.
32 ἄνδρες Νινευῖται ἀναστήσονται ἐν τῇ κρίσει μετὰ τῆς γενεᾶς ταύτης καὶ κατακρινοῦσιν αὐτήν· ὅτι μετενόησαν εἰς τὸ κήρυγμα Ἰωνᾶ, καὶ ἰδοὺ πλεῖον Ἰωνᾶ ὧδε.
32 andres Nineuitai anastesontai en te krisei meta tes geneas tautes kai katakrinousin auten. hoti metenoesan eis to kerygma Iona, kai idou pleion Iona hode.
32 Hombres de Nínive se levantarán en el juicio con esta generación y la condenarán, porque se arrepintieron a la proclamación de Jonás, y he aquí mayor que Jonás está aquí.
33 Οὐδεὶς λύχνον ἅψας εἰς κρύπτην τίθησιν [οὐδὲ ὑπὸ τὸν μόδιον] ἀλλ’ ἐπὶ τὴν λυχνίαν, ἵνα οἱ εἰσπορευόμενοι τὸ φῶς βλέπωσιν.
33 Oudeis lyjnon hapsas eis krypten tithesin [oude hypo ton modion] all’ epi ten lyjnian, hina oi eisporeuomenoi to fos bleposin.
33 Nadie encendiendo lámpara la pone en escondite ni debajo del celemín, sino sobre el candelero, para que los que entran vean la luz.
34 ὁ λύχνος τοῦ σώματός ἐστιν ὁ ὀφθαλμός σου. ὅταν ὁ ὀφθαλμός σου ἁπλοῦς ᾖ, καὶ ὅλον τὸ σῶμά σου φωτεινόν ἐστιν· ἐπὰν δὲ πονηρὸς ᾖ, καὶ τὸ σῶμά σου σκοτεινόν.
34 ho lyjnos tou somatos estin ho ofthalmos sou. hotan ho ofthalmos sou haplous e, kai holon to soma sou foteinon estin. epan de poneros e, kai to soma sou skoteinon.
34 La lámpara del cuerpo es el ojo de ti. Cuando el ojo de ti sea simple, también todo el cuerpo de ti luminoso está; pero cuando sea malo, también el cuerpo de ti está oscuro.
35 σκόπει οὖν μὴ τὸ φῶς τὸ ἐν σοὶ σκότος ἐστίν.
35 skopei oun me to fos to en soi skotos estin.
35 Mira entonces que la luz que está en ti no sea oscuridad.
36 εἰ οὖν τὸ σῶμά σου ὅλον φωτεινόν, μὴ ἔχον μέρος τι σκοτεινόν, ἔσται φωτεινὸν ὅλον ὡς ὅταν ὁ λύχνος τῇ ἀστραπῇ φωτίζῃ σε.
36 ei oun to soma sou holon foteinon, me ejon meros ti skoteinon, estai foteinon holon hos hotan ho lyjnos te astrape fotize se.
36 Si entonces el cuerpo de ti todo luminoso está, no teniendo parte alguna oscura, todo será luminoso como cuando la lámpara con el resplandor ilumina a ti.
37 Ἐν δὲ τῷ λαλῆσαι ἐρωτᾷ αὐτὸν Φαρισαῖος ὅπως ἀριστήσῃ παρ’ αὐτῷ· εἰσελθὼν δὲ ἀνέπεσεν.
37 En de to lalesai erota auton Farisaios hopos aristese par’ auto. eiselthon de anepesen.
37 Mientras hablaba, le rogó un fariseo que cenara con él; y entrando se reclinó.
38 ὁ δὲ Φαρισαῖος ἰδὼν ἐθαύμασεν ὅτι οὐ πρῶτον ἐβαπτίσθη πρὸ τοῦ ἀρίστου.
38 ho de Farisaios idon ethaumasen hoti ou proton ebaptisthe pro tou aristou.
38 Y el fariseo viendo se asombró que no primero se lavó antes de la cena.
39 εἶπεν δὲ ὁ κύριος πρὸς αὐτόν, Νῦν ὑμεῖς οἱ Φαρισαῖοι τὸ ἔξωθεν τοῦ ποτηρίου καὶ τοῦ πίνακος καθαρίζετε, τὸ δὲ ἔσωθεν ὑμῶν γέμει ἁρπαγῆς καὶ πονηρίας.
39 eipen de ho kyrios pros auton, Nyn hymeis oi Farisaioi to exothen tou poteriou kai tou pinakos katharizete, to de esothen hymon gemei harpages kai ponerias.
39 Pero el señor dijo a él, Ahora ustedes los fariseos limpian lo de afuera del vaso y del plato, pero lo de dentro de ustedes está lleno de rapiña y maldad.
40 ἄφρονες, οὐχ ὁ ποιήσας τὸ ἔξωθεν καὶ τὸ ἔσωθεν ἐποίησεν;
40 afrones, ouj ho poiesas to exothen kai to esothen epoiesen;
40 Necios, ¿acaso el que hizo lo de afuera no también hizo lo de dentro?
41 πλὴν τὰ ἐνόντα δότε ἐλεημοσύνην, καὶ ἰδοὺ πάντα καθαρὰ ὑμῖν ἐστιν.
41 plen ta enonta dote eleemosynen, kai idou panta kathara hymin estin.
41 Sin embargo, lo que está dentro den como limosna, y he aquí todo limpio para ustedes está.
42 ἀλλὰ οὐαὶ ὑμῖν τοῖς Φαρισαίοις, ὅτι ἀποδεκατοῦτε τὸ ἡδύοσμον καὶ τὸ πήγανον καὶ πᾶν λάχανον, καὶ παρέρχεσθε τὴν κρίσιν καὶ τὴν ἀγάπην τοῦ θεοῦ· ταῦτα δὲ ἔδει ποιῆσαι κἀκεῖνα μὴ παρεῖναι.
42 alla ouai hymin tois Farisaiois, hoti apodekatoute to hedyosmon kai to peganon kai pan lajanon, kai parerjesthe ten krisin kai ten agapen tou theou. tauta de edei poiesai kakeina me pareinai.
42 Pero ay de ustedes, los fariseos, porque diezman la menta y la ruda y toda hortaliza, y pasan por alto el juicio y el amor de Dios; estas cosas debían hacer sin descuidar aquellas.
43 οὐαὶ ὑμῖν τοῖς Φαρισαίοις, ὅτι ἀγαπᾶτε τὴν πρωτοκαθεδρίαν ἐν ταῖς συναγωγαῖς καὶ τοὺς ἀσπασμοὺς ἐν ταῖς ἀγοραῖς.
43 ouai hymin tois Farisaiois, hoti agapate ten protokathedrian en tais synagogais kai tous aspasmous en tais agorais.
43 Ay de ustedes, los fariseos, porque aman el primer asiento en las sinagogas y los saludos en las plazas.
44 οὐαὶ ὑμῖν, ὅτι ἐστὲ ὡς τὰ μνημεῖα τὰ ἄδηλα, καὶ οἱ ἄνθρωποι [οἱ] περιπατοῦντες ἐπάνω οὐκ οἴδασιν.
44 ouai hymin, hoti este hos ta mnemeia ta adela, kai oi anthropoi [oi] peripatountes epano ouk oidasin.
44 Ay de ustedes, porque son como las tumbas ocultas, y las personas que caminan encima no lo saben.
45 Ἀποκριθεὶς δέ τις τῶν νομικῶν λέγει αὐτῷ, Διδάσκαλε, ταῦτα λέγων καὶ ἡμᾶς ὑβρίζεις.
45 Apokritheis de tis ton nomikon legei auto, Didaskale, tauta legon kai hemas hybrizeis.
45 Respondiendo uno de los intérpretes de la ley dijo a él, Maestro, diciendo estas cosas también a nosotros insultas.
46 ὁ δὲ εἶπεν, Καὶ ὑμῖν τοῖς νομικοῖς οὐαί, ὅτι φορτίζετε τοὺς ἀνθρώπους φορτία δυσβάστακτα, καὶ αὐτοὶ ἑνὶ τῶν δακτύλων ὑμῶν οὐ προσψαύετε τοῖς φορτίοις.
46 ho de eipen, Kai hymin tois nomikois ouai, hoti fortizete tous anthropous fortia dysbastakta, kai autoi heni ton daktylon hymon ou prospsauete tois fortiois.
46 Pero él dijo, También a ustedes los intérpretes de la ley, ay, porque cargan a las personas con cargas difíciles de llevar, pero ustedes mismos ni con uno de los dedos de ustedes tocan las cargas.
47 οὐαὶ ὑμῖν, ὅτι οἰκοδομεῖτε τὰ μνημεῖα τῶν προφητῶν, οἱ δὲ πατέρες ὑμῶν ἀπέκτειναν αὐτούς.
47 ouai hymin, hoti oikodomeite ta mnemeia ton profeton, oi de pateres hymon apekteinan autous.
47 Ay de ustedes, porque edifican las tumbas de los profetas, y los padres de ustedes los mataron.
48 ἄρα μάρτυρές ἐστε καὶ συνευδοκεῖτε τοῖς ἔργοις τῶν πατέρων ὑμῶν, ὅτι αὐτοὶ μὲν ἀπέκτειναν αὐτοὺς ὑμεῖς δὲ οἰκοδομεῖτε.
48 ara martyres este kai syneudokeite tois ergois ton pateron hymon, hoti autoi men apekteinan autous hymeis de oikodomeite.
48 Así que son testigos y consienten las obras de los padres de ustedes, porque ellos ciertamente los mataron, pero ustedes edifican.
49 διὰ τοῦτο καὶ ἡ σοφία τοῦ θεοῦ εἶπεν, Ἀποστελῶ εἰς αὐτοὺς προφήτας καὶ ἀποστόλους, καὶ ἐξ αὐτῶν ἀποκτενοῦσιν καὶ διώξουσιν,
49 dia touto kai he sofia tou theou eipen, Apostelo eis autous profetas kai apostolous, kai ex auton apoktenousin kai dioxousin,
49 Por eso también la sabiduría de Dios dijo, Enviaré a ellos profetas y apóstoles, y de ellos matarán y perseguirán,
50 ἵνα ἐκζητηθῇ τὸ αἷμα πάντων τῶν προφητῶν τὸ ἐκκεχυμένον ἀπὸ καταβολῆς κόσμου ἀπὸ τῆς γενεᾶς ταύτης,
50 hina ekzetethe to aima panton ton profeton to ekkejymenon apo kataboles kosmou apo tes geneas tautes,
50 para que se busque la sangre de todos los profetas derramada desde la fundación del mundo de esta generación,
51 ἀπὸ αἵματος Ἅβελ ἕως αἵματος Ζαχαρίου τοῦ ἀπολομένου μεταξὺ τοῦ θυσιαστηρίου καὶ τοῦ οἴκου· ναί, λέγω ὑμῖν, ἐκζητηθήσεται ἀπὸ τῆς γενεᾶς ταύτης.
51 apo aimatos HAbel heos aimatos Zajariou tou apolomenou metaxy tou thysiasteriou kai tou oikou. nai, lego hymin, ekzetethesetai apo tes geneas tautes.
51 desde la sangre de Abel hasta la sangre de Zacarías, quien pereció entre el altar y la casa; sí, digo a ustedes, será buscada de esta generación.
52 οὐαὶ ὑμῖν τοῖς νομικοῖς, ὅτι ἤρατε τὴν κλεῖδα τῆς γνώσεως· αὐτοὶ οὐκ εἰσήλθατε καὶ τοὺς εἰσερχομένους ἐκωλύσατε.
52 ouai hymin tois nomikois, hoti erate ten kleida tes gnoseos. autoi ouk eiselthate kai tous eiserjomenous ekolysate.
52 Ay de ustedes, los intérpretes de la ley, porque quitaron la llave del conocimiento; ustedes mismos no entraron, y a los que estaban entrando los impidieron.
53 Κἀκεῖθεν ἐξελθόντος αὐτοῦ ἤρξαντο οἱ γραμματεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι δεινῶς ἐνέχειν καὶ ἀποστοματίζειν αὐτὸν περὶ πλειόνων,
53 Kakeithen exelthontos autou erxanto oi grammateis kai oi Farisaioi deinos enejein kai apostomatizein auton peri pleionon,
53 Y saliendo de allí, comenzaron los escribas y los fariseos a acosarlo severamente y a interrogarlo acerca de muchas cosas,
54 ἐνεδρεύοντες αὐτὸν θηρεῦσαί τι ἐκ τοῦ στόματος αὐτοῦ.
54 enedreuontes auton thereusai ti ek tou stomatos autou.
54 acechándolo para atrapar algo de la boca de él.