1 Ἤγγιζεν δὲ ἡ ἑορτὴ τῶν ἀζύμων ἡ λεγομένη πάσχα.
1 Eggizen de he heorte ton azymon he legomene pasja.
1 Y se acercaba la fiesta de los panes sin levadura, la llamada Pascua.
2 καὶ ἐζήτουν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ γραμματεῖς τὸ πῶς ἀνέλωσιν αὐτόν, ἐφοβοῦντο γὰρ τὸν λαόν.
2 kai ezetoun oi arjiereis kai oi grammateis to pos anelosin auton, efobounto gar ton laon.
2 Y buscaban los sumos sacerdotes y los escribas cómo eliminarlo, porque temían al pueblo.
3 Εἰσῆλθεν δὲ Σατανᾶς εἰς Ἰούδαν τὸν καλούμενον Ἰσκαριώτην, ὄντα ἐκ τοῦ ἀριθμοῦ τῶν δώδεκα·
3 Eiselthen de Satanas eis Ioudan ton kaloumenon Iskarioten, onta ek tou arithmou ton dodeka.
3 Y entró Satanás en Judas, el llamado Iscariote, siendo del número de los doce.
4 καὶ ἀπελθὼν συνελάλησεν τοῖς ἀρχιερεῦσιν καὶ στρατηγοῖς τὸ πῶς αὐτοῖς παραδῷ αὐτόν.
4 kai apelthon synelalesen tois arjiereusin kai strategois to pos autois parado auton.
4 Y habiendo ido, habló con los sumos sacerdotes y los capitanes sobre cómo entregarlo a ellos.
5 καὶ ἐχάρησαν καὶ συνέθεντο αὐτῷ ἀργύριον δοῦναι.
5 kai ejaresan kai synethento auto argyrion dounai.
5 Y se alegraron y acordaron darle dinero.
6 καὶ ἐξωμολόγησεν, καὶ ἐζήτει εὐκαιρίαν τοῦ παραδοῦναι αὐτὸν ἄτερ ὄχλου αὐτοῖς.
6 kai exomologesen, kai ezetei eukairian tou paradounai auton ater ojlou autois.
6 Y consintió, y buscaba una oportunidad para entregarlo a ellos sin multitud.
7 Ἦλθεν δὲ ἡ ἡμέρα τῶν ἀζύμων, [ἐν] ᾗ ἔδει θύεσθαι τὸ πάσχα.
7 Elthen de he hemera ton azymon, [en] he edei thyesthai to pasja.
7 Y vino el día de los panes sin levadura, en el cual era necesario sacrificar la Pascua.
8 καὶ ἀπέστειλεν Πέτρον καὶ Ἰωάννην εἰπών, Πορευθέντες ἑτοιμάσατε ἡμῖν τὸ πάσχα ἵνα φάγωμεν.
8 kai apesteilen Petron kai Ioannen eipon, Poreuthentes hetoimasate hemin to pasja hina fagomen.
8 Y envió a Pedro y a Juan diciendo: Vayan y preparen para nosotros la Pascua para que comamos.
9 οἱ δὲ εἶπαν αὐτῷ, Ποῦ θέλεις ἑτοιμάσωμεν;
9 oi de eipan auto, Pou theleis hetoimasomen;
9 Y ellos dijeron a él: ¿Dónde quieres que preparemos?
10 ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς, Ἰδοὺ εἰσελθόντων ὑμῶν εἰς τὴν πόλιν συναντήσει ὑμῖν ἄνθρωπος κεράμιον ὕδατος βαστάζων· ἀκολουθήσατε αὐτῷ εἰς τὴν οἰκίαν εἰς ἣν εἰσπορεύεται.
10 ho de eipen autois, Idou eiselthonton hymon eis ten polin synantesei hymin anthropos keramion hydatos bastazon. akolouthesate auto eis ten oikian eis hen eisporeuetai.
10 Y él dijo a ellos: He aquí, al entrar ustedes en la ciudad, les encontrará un hombre llevando un cántaro de agua; sigan a él hasta la casa a la cual entra.
11 καὶ ἐρεῖτε τῷ οἰκοδεσπότῃ τῆς οἰκίας, Λέγει σοι ὁ διδάσκαλος, Ποῦ ἐστιν τὸ κατάλυμα ὅπου τὸ πάσχα μετὰ τῶν μαθητῶν μου φάγω;
11 kai ereite to oikodespote tes oikias, Legei soi ho didaskalos, Pou estin to katalyma hopou to pasja meta ton matheton mou fago;
11 Y dirán al dueño de la casa: El maestro dice a ti: ¿Dónde está el aposento donde pueda comer la Pascua con mis discípulos?
12 κἀκεῖνος ὑμῖν δείξει ἀνάγαιον μέγα ἐστρωμένον· ἐκεῖ ἑτοιμάσατε.
12 kakeinos hymin deixei anagaion mega estromenon. ekei hetoimasate.
12 Y aquel les mostrará un aposento grande, preparado; allí preparen.
13 ἀπελθόντες δὲ εὗρον καθὼς εἰρήκει αὐτοῖς, καὶ ἡτοίμασαν τὸ πάσχα.
13 apelthontes de euron kathos eirekei autois, kai hetoimasan to pasja.
13 Y yendo, encontraron tal como les había dicho, y prepararon la Pascua.
14 Καὶ ὅτε ἐγένετο ἡ ὥρα, ἀνέπεσεν καὶ οἱ ἀπόστολοι σὺν αὐτῷ.
14 Kai hote egeneto he hora, anepesen kai oi apostoloi syn auto.
14 Y cuando llegó la hora, se reclinó y los apóstoles con él.
15 καὶ εἶπεν πρὸς αὐτούς, Ἐπιθυμίᾳ ἐπεθύμησα τοῦτο τὸ πάσχα φαγεῖν μεθ’ ὑμῶν πρὸ τοῦ με παθεῖν·
15 kai eipen pros autous, Epithymia epethymesa touto to pasja fagein meth’ hymon pro tou me pathein.
15 Y dijo a ellos: Con deseo he deseado comer esta Pascua con ustedes antes de que padezca.
16 λέγω γὰρ ὑμῖν ὅτι οὐ μὴ φάγω αὐτὸ ἕως ὅτου πληρωθῇ ἐν τῇ βασιλείᾳ τοῦ θεοῦ.
16 lego gar hymin hoti ou me fago auto heos hotou plerothe en te basileia tou theou.
16 Porque les digo que no comeré de ella hasta que sea cumplida en el reino de Dios.
17 καὶ δεξάμενος ποτήριον εὐχαριστήσας εἶπεν, Λάβετε τοῦτο καὶ διαμερίσατε εἰς ἑαυτούς·
17 kai dexamenos poterion eujaristesas eipen, Labete touto kai diamerisate eis heautous.
17 Y habiendo tomado una copa, dando gracias, dijo: Tomen esto y repártanlo entre ustedes.
18 λέγω γὰρ ὑμῖν [ὅτι] οὐ μὴ πίω ἀπὸ τοῦ νῦν ἀπὸ τοῦ γενήματος τῆς ἀμπέλου ἕως οὗ ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ ἔλθῃ.
18 lego gar hymin [hoti] ou me pio apo tou nyn apo tou genematos tes ampelou heos ou he basileia tou theou elthe.
18 Porque les digo que no beberé desde ahora del fruto de la vid hasta que venga el reino de Dios.
19 καὶ λαβὼν ἄρτον εὐχαριστήσας ἔκλασεν καὶ ἔδωκεν αὐτοῖς λέγων, Τοῦτό ἐστιν τὸ σῶμά μου τὸ ὑπὲρ ὑμῶν διδόμενον· τοῦτο ποιεῖτε εἰς τὴν ἐμὴν ἀνάμνησιν.
19 kai labon arton eujaristesas eklasen kai edoken autois legon, Touto estin to soma mou to hyper hymon didomenon. touto poieite eis ten emen anamnesin.
19 Y habiendo tomado pan, dando gracias, lo partió y lo dio a ellos, diciendo: Esto es mi cuerpo, el dado por ustedes; esto hagan para mi recuerdo.
20 καὶ τὸ ποτήριον ὡσαύτως μετὰ τὸ δειπνῆσαι, λέγων, Τοῦτο τὸ ποτήριον ἡ καινὴ διαθήκη ἐν τῷ αἵματί μου, τὸ ὑπὲρ ὑμῶν ἐκχυννόμενον.
20 kai to poterion hosautos meta to deipnesai, legon, Touto to poterion he kaine diatheke en to aimati mou, to hyper hymon ekjynnomenon.
20 Y la copa, de igual manera, después de haber cenado, diciendo: Esta copa es el nuevo pacto en mi sangre, la derramada por ustedes.
21 πλὴν ἰδοὺ ἡ χεὶρ τοῦ παραδιδόντος με μετ’ ἐμοῦ ἐπὶ τῆς τραπέζης·
21 plen idou he jeir tou paradidontos me met’ emou epi tes trapezes.
21 Pero miren, la mano del que me entrega está conmigo sobre la mesa.
22 ὅτι ὁ υἱὸς μὲν τοῦ ἀνθρώπου κατὰ τὸ ὡρισμένον πορεύεται, πλὴν οὐαὶ τῷ ἀνθρώπῳ ἐκείνῳ δι’ οὗ παραδίδοται.
22 hoti ho huios men tou anthropou kata to horismenon poreuetai, plen ouai to anthropo ekeino di’ ou paradidotai.
22 Porque el hijo del hombre, según lo determinado, va, pero ¡ay de aquel hombre por medio del cual es entregado!
23 καὶ αὐτοὶ ἤρξαντο συζητεῖν πρὸς ἑαυτοὺς τὸ τίς ἄρα εἴη ἐξ αὐτῶν ὁ τοῦτο μέλλων πράσσειν.
23 kai autoi erxanto syzetein pros heautous to tis ara eie ex auton ho touto mellon prassein.
23 Y ellos comenzaron a discutir entre sí quién, pues, podría ser de ellos el que estaba a punto de hacer esto.
24 Ἐγένετο δὲ καὶ φιλονεικία ἐν αὐτοῖς, τὸ τίς αὐτῶν δοκεῖ εἶναι μείζων.
24 Egeneto de kai filoneikia en autois, to tis auton dokei einai meizon.
24 Y surgió también entre ellos una disputa sobre quién de ellos parecía ser el mayor.
25 ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς, Οἱ βασιλεῖς τῶν ἐθνῶν κυριεύουσιν αὐτῶν καὶ οἱ ἐξουσιάζοντες αὐτῶν εὐεργέται καλοῦνται.
25 ho de eipen autois, Oi basileis ton ethnon kyrieuousin auton kai oi exousiazontes auton euergetai kalountai.
25 Y él les dijo: Los reyes de las naciones señorean sobre ellos, y los que tienen autoridad sobre ellos son llamados benefactores.
26 ὑμεῖς δὲ οὐχ οὕτως, ἀλλ’ ὁ μείζων ἐν ὑμῖν γινέσθω ὡς ὁ νεώτερος, καὶ ὁ ἡγούμενος ὡς ὁ διακονῶν.
26 hymeis de ouj outos, all’ ho meizon en hymin ginestho hos ho neoteros, kai ho hegoumenos hos ho diakonon.
26 Pero ustedes no sean así, sino el mayor entre ustedes sea como el más joven, y el que lidera como el que sirve.
27 τίς γὰρ μείζων, ὁ ἀνακείμενος ἢ ὁ διακονῶν; οὐχὶ ὁ ἀνακείμενος; ἐγὼ δὲ ἐν μέσῳ ὑμῶν εἰμι ὡς ὁ διακονῶν.
27 tis gar meizon, ho anakeimenos e ho diakonon; ouji ho anakeimenos; ego de en meso hymon eimi hos ho diakonon.
27 Porque, ¿quién es mayor, el que se sienta a la mesa o el que sirve? ¿No es el que se sienta a la mesa? Pero yo estoy en medio de ustedes como el que sirve.
28 ὑμεῖς δέ ἐστε οἱ διαμεμενηκότες μετ’ ἐμοῦ ἐν τοῖς πειρασμοῖς μου·
28 hymeis de este oi diamemenekotes met’ emou en tois peirasmois mou.
28 Ustedes son los que han permanecido conmigo en mis pruebas.
29 κἀγὼ διατίθεμαι ὑμῖν καθὼς διέθετό μοι ὁ πατήρ μου βασιλείαν
29 kago diatithemai hymin kathos dietheto moi ho pater mou basileian
29 Y yo dispongo para ustedes un reino, como mi Padre dispuso para mí,
30 ἵνα ἔσθητε καὶ πίνητε ἐπὶ τῆς τραπέζης μου ἐν τῇ βασιλείᾳ μου, καὶ καθήσεσθε ἐπὶ θρόνων τὰς δώδεκα φυλὰς κρίνοντες τοῦ Ἰσραήλ.
30 hina esthete kai pinete epi tes trapezes mou en te basileia mou, kai kathesesthe epi thronon tas dodeka fylas krinontes tou Israel.
30 para que coman y beban en mi mesa en mi reino, y se sienten en tronos juzgando las doce tribus de Israel.
31 Σίμων Σίμων, ἰδοὺ ὁ Σατανᾶς ἐξῃτήσατο ὑμᾶς τοῦ σινιάσαι ὡς τὸν σῖτον·
31 Simon Simon, idou ho Satanas exetesato hymas tou siniasai hos ton siton.
31 Simón, Simón, miren, Satanás ha pedido zarandearlos como al trigo.
32 ἐγὼ δὲ ἐδεήθην περὶ σοῦ ἵνα μὴ ἐκλίπῃ ἡ πίστις σου· καὶ σύ ποτε ἐπιστρέψας στήρισον τοὺς ἀδελφούς σου.
32 ego de edeethen peri sou hina me eklipe he pistis sou. kai sy pote epistrepsas sterison tous adelfous sou.
32 Pero yo he rogado por ti para que no falte tu fe; y tú, cuando hayas vuelto, fortalece a tus hermanos.
33 ὁ δὲ εἶπεν αὐτῷ, Κύριε, μετὰ σοῦ ἕτοιμός εἰμι καὶ εἰς φυλακὴν καὶ εἰς θάνατον πορεύεσθαι.
33 ho de eipen auto, Kyrie, meta sou hetoimos eimi kai eis fylaken kai eis thanaton poreuesthai.
33 Pero él le dijo: Señor, estoy listo para ir contigo tanto a prisión como a la muerte.
34 ὁ δὲ εἶπεν, Λέγω σοι, Πέτρε, οὐ φωνήσει σήμερον ἀλέκτωρ ἕως τρίς με ἀπαρνήσῃ εἰδέναι.
34 ho de eipen, Lego soi, Petre, ou fonesei semeron alektor heos tris me aparnese eidenai.
34 Y él dijo: Te digo, Pedro, que no cantará hoy el gallo antes de que tres veces niegues que me conoces.
35 Καὶ εἶπεν αὐτοῖς, Ὅτε ἀπέστειλα ὑμᾶς ἄτερ βαλλαντίου καὶ πήρας καὶ ὑποδημάτων, μή τινος ὑστερήσατε; οἱ δὲ εἶπαν, Οὐθενός.
35 Kai eipen autois, HOte apesteila hymas ater ballantiou kai peras kai hypodematon, me tinos hysteresate; oi de eipan, Outhenos.
35 Y les dijo: Cuando los envié sin bolsa, ni alforja, ni sandalias, ¿les faltó algo? Ellos dijeron: Nada.
36 εἶπεν δὲ αὐτοῖς, Ἀλλὰ νῦν ὁ ἔχων βαλλάντιον ἀράτω, ὁμοίως καὶ πήραν, καὶ ὁ μὴ ἔχων πωλησάτω τὸ ἱμάτιον αὐτοῦ καὶ ἀγορασάτω μάχαιραν.
36 eipen de autois, Alla nyn ho ejon ballantion arato, homoios kai peran, kai ho me ejon polesato to himation autou kai agorasato majairan.
36 Y les dijo: Pero ahora, el que tiene bolsa, tómela, y también alforja, y el que no tiene, venda su manto y compre una espada.
37 λέγω γὰρ ὑμῖν ὅτι τοῦτο τὸ γεγραμμένον δεῖ τελεσθῆναι ἐν ἐμοί, τὸ Καὶ μετὰ ἀνόμων ἐλογίσθη· καὶ γὰρ τὸ περὶ ἐμοῦ τέλος ἔχει.
37 lego gar hymin hoti touto to gegrammenon dei telesthenai en emoi, to Kai meta anomon elogisthe. kai gar to peri emou telos ejei.
37 Porque les digo que esto que está escrito debe cumplirse en mí: «Y fue contado con los malhechores». Porque lo que se refiere a mí tiene su fin.
38 οἱ δὲ εἶπαν, Κύριε, ἰδοὺ μάχαιραι ὧδε δύο. ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς, Ἱκανόν ἐστιν.
38 oi de eipan, Kyrie, idou majairai hode dyo. ho de eipen autois, HIkanon estin.
38 Y ellos dijeron: Señor, aquí hay dos espadas. Y él les dijo: Basta.
39 Καὶ ἐξελθὼν ἐπορεύθη κατὰ τὸ ἔθος εἰς τὸ Ὄρος τῶν Ἐλαιῶν· ἠκολούθησαν δὲ αὐτῷ καὶ οἱ μαθηταί.
39 Kai exelthon eporeuthe kata to ethos eis to Oros ton Elaion. ekolouthesan de auto kai oi mathetai.
39 Y saliendo, fue, como era su costumbre, al monte de los Olivos, y lo siguieron también los discípulos.
40 γενόμενος δὲ ἐπὶ τοῦ τόπου εἶπεν αὐτοῖς, Προσεύχεσθε μὴ εἰσελθεῖν εἰς πειρασμόν.
40 genomenos de epi tou topou eipen autois, Proseujesthe me eiselthein eis peirasmon.
40 Y cuando llegó al lugar, les dijo: Oren para que no entren en tentación.
41 καὶ αὐτὸς ἀπεσπάσθη ἀπ’ αὐτῶν ὡσεὶ λίθου βολήν, καὶ θεὶς τὰ γόνατα προσηύχετο
41 kai autos apespasthe ap’ auton hosei lithou bolen, kai theis ta gonata proseujeto
41 Y él se apartó de ellos como un tiro de piedra, y habiendo puesto las rodillas, oraba,
42 λέγων, Πάτερ, εἰ βούλει παρένεγκε τοῦτο τὸ ποτήριον ἀπ’ ἐμοῦ· πλὴν μὴ τὸ θέλημά μου ἀλλὰ τὸ σὸν γινέσθω.
42 legon, Pater, ei boulei parenegke touto to poterion ap’ emou. plen me to thelema mou alla to son ginestho.
42 diciendo: Padre, si quieres, aparta de mí esta copa; pero no se haga mi voluntad, sino la tuya.
43 [[ὤφθη δὲ αὐτῷ ἄγγελος ἀπ’ οὐρανοῦ ἐνισχύων αὐτόν.
43 [[ofthe de auto aggelos ap’ ouranou enisjyon auton.
43 Y se le apareció un ángel del cielo fortaleciéndolo.
44 καὶ γενόμενος ἐν ἀγωνίᾳ ἐκτενέστερον προσηύχετο· καὶ ἐγένετο ὁ ἱδρὼς αὐτοῦ ὡσεὶ θρόμβοι αἵματος καταβαίνοντες ἐπὶ τὴν γῆν.]]
44 kai genomenos en agonia ektenesteron proseujeto. kai egeneto ho hidros autou hosei thromboi aimatos katabainontes epi ten gen.]]
44 Y estando en agonía, oraba más fervientemente; y su sudor se hizo como gotas de sangre que caían sobre la tierra.
45 καὶ ἀναστὰς ἀπὸ τῆς προσευχῆς ἐλθὼν πρὸς τοὺς μαθητὰς εὗρεν κοιμωμένους αὐτοὺς ἀπὸ τῆς λύπης,
45 kai anastas apo tes proseujes elthon pros tous mathetas euren koimomenous autous apo tes lypes,
45 Y levantándose de la oración, vino hacia los discípulos y los halló dormidos por la tristeza,
46 καὶ εἶπεν αὐτοῖς, Τί καθεύδετε; ἀναστάντες προσεύχεσθε, ἵνα μὴ εἰσέλθητε εἰς πειρασμόν.
46 kai eipen autois, Ti katheudete; anastantes proseujesthe, hina me eiselthete eis peirasmon.
46 y les dijo: ¿Por qué duermen? Levántense y oren para que no entren en tentación.
47 Ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος ἰδοὺ ὄχλος, καὶ ὁ λεγόμενος Ἰούδας εἷς τῶν δώδεκα προήρχετο αὐτούς, καὶ ἤγγισεν τῷ Ἰησοῦ φιλῆσαι αὐτόν.
47 Eti autou lalountos idou ojlos, kai ho legomenos Ioudas eis ton dodeka proerjeto autous, kai eggisen to Iesou filesai auton.
47 Mientras aún hablaba, he aquí una multitud, y el llamado Judas, uno de los doce, los precedía, y se acercó a Jesús para besarlo.
48 Ἰησοῦς δὲ εἶπεν αὐτῷ, Ἰούδα, φιλήματι τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου παραδίδως;
48 Iesous de eipen auto, Iouda, filemati ton huion tou anthropou paradidos;
48 Pero Jesús le dijo: Judas, ¿con un beso entregas al hijo del hombre?
49 ἰδόντες δὲ οἱ περὶ αὐτὸν τὸ ἐσόμενον εἶπαν, Κύριε, εἰ πατάξομεν ἐν μαχαίρῃ;
49 idontes de oi peri auton to esomenon eipan, Kyrie, ei pataxomen en majaire;
49 Y viendo los que estaban alrededor de él lo que iba a suceder, dijeron: Señor, ¿golpearemos con la espada?
50 καὶ ἐπάταξεν εἷς τις ἐξ αὐτῶν τοῦ ἀρχιερέως τὸν δοῦλον καὶ ἀφεῖλεν τὸ οὖς αὐτοῦ τὸ δεξιόν.
50 kai epataxen eis tis ex auton tou arjiereos ton doulon kai afeilen to ous autou to dexion.
50 Y uno de ellos hirió al siervo del sumo sacerdote y le cortó la oreja derecha.
51 ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν, Ἐᾶτε ἕως τούτου· καὶ ἁψάμενος τοῦ ὠτίου ἰάσατο αὐτόν.
51 apokritheis de ho Iesous eipen, Eate heos toutou. kai hapsamenos tou otiou iasato auton.
51 Pero respondiendo Jesús dijo: Basta ya. Y tocando la oreja, lo sanó.
52 εἶπεν δὲ Ἰησοῦς πρὸς τοὺς παραγενομένους ἐπ’ αὐτὸν ἀρχιερεῖς καὶ στρατηγοὺς τοῦ ἱεροῦ καὶ πρεσβυτέρους, Ὡς ἐπὶ λῃστὴν ἐξήλθατε μετὰ μαχαιρῶν καὶ ξύλων;
52 eipen de Iesous pros tous paragenomenous ep’ auton arjiereis kai strategous tou hierou kai presbyterous, HOs epi lesten exelthate meta majairon kai xylon;
52 Y Jesús dijo a los que habían venido contra él, los sumos sacerdotes, los capitanes del templo y los ancianos: ¿Como contra un ladrón han salido con espadas y palos?
53 καθ’ ἡμέραν ὄντος μου μεθ’ ὑμῶν ἐν τῷ ἱερῷ οὐκ ἐξετείνατε τὰς χεῖρας ἐπ’ ἐμέ· ἀλλ’ αὕτη ἐστὶν ὑμῶν ἡ ὥρα καὶ ἡ ἐξουσία τοῦ σκότους.
53 kath’ hemeran ontos mou meth’ hymon en to hiero ouk exeteinate tas jeiras ep’ eme. all’ aute estin hymon he hora kai he exousia tou skotous.
53 Todos los días estando con ustedes en el templo, no extendieron las manos contra mí; pero esta es su hora y la autoridad de las tinieblas.
54 Συλλαβόντες δὲ αὐτὸν ἤγαγον καὶ εἰσήγαγον εἰς τὴν οἰκίαν τοῦ ἀρχιερέως· ὁ δὲ Πέτρος ἠκολούθει μακρόθεν.
54 Syllabontes de auton egagon kai eisegagon eis ten oikian tou arjiereos. ho de Petros ekolouthei makrothen.
54 Y habiéndolo apresado, lo llevaron y lo introdujeron en la casa del sumo sacerdote; pero Pedro lo seguía de lejos.
55 περιαψάντων δὲ πῦρ ἐν μέσῳ τῆς αὐλῆς καὶ συγκαθισάντων ἐκάθητο ὁ Πέτρος μέσος αὐτῶν.
55 periapsanton de pyr en meso tes aules kai sygkathisanton ekatheto ho Petros mesos auton.
55 Habiendo encendido un fuego en medio del patio y sentándose juntos, Pedro se sentó entre ellos.
56 ἰδοῦσα δὲ αὐτὸν παιδίσκη τις καθήμενον πρὸς τὸ φῶς καὶ ἀτενίσασα αὐτῷ εἶπεν, Καὶ οὗτος σὺν αὐτῷ ἦν·
56 idousa de auton paidiske tis kathemenon pros to fos kai atenisasa auto eipen, Kai outos syn auto en.
56 Y viéndolo una sierva sentado a la luz y mirándolo fijamente, dijo: También este estaba con él.
57 ὁ δὲ ἠρνήσατο λέγων, Οὐκ οἶδα αὐτόν, γύναι.
57 ho de ernesato legon, Ouk oida auton, gynai.
57 Pero él negó, diciendo: Mujer, no lo conozco.
58 καὶ μετὰ βραχὺ ἕτερος ἰδὼν αὐτὸν ἔφη, Καὶ σὺ ἐξ αὐτῶν εἶ· ὁ δὲ Πέτρος ἔφη, Ἄνθρωπε, οὐκ εἰμί.
58 kai meta brajy heteros idon auton efe, Kai sy ex auton ei. ho de Petros efe, Anthrope, ouk eimi.
58 Y después de un breve tiempo, otro al verlo dijo: También tú eres de ellos. Pero Pedro dijo: Hombre, no lo soy.
59 καὶ διαστάσης ὡσεὶ ὥρας μιᾶς ἄλλος τις διϊσχυρίζετο λέγων, Ἐπ’ ἀληθείας καὶ οὗτος μετ’ αὐτοῦ ἦν, καὶ γὰρ Γαλιλαῖός ἐστιν·
59 kai diastases hosei horas mias allos tis diisjyrizeto legon, Ep’ aletheias kai outos met’ autou en, kai gar Galilaios estin.
59 Y después de aproximadamente una hora, otro afirmaba con insistencia, diciendo: En verdad, también este estaba con él, porque es galileo.
60 εἶπεν δὲ ὁ Πέτρος, Ἄνθρωπε, οὐκ οἶδα ὃ λέγεις. καὶ παραχρῆμα ἔτι λαλοῦντος αὐτοῦ ἐφώνησεν ἀλέκτωρ.
60 eipen de ho Petros, Anthrope, ouk oida ho legeis. kai parajrema eti lalountos autou efonesen alektor.
60 Pero Pedro dijo: Hombre, no sé lo que dices. Y de inmediato, mientras aún hablaba, cantó un gallo.
61 καὶ στραφεὶς ὁ κύριος ἐνέβλεψεν τῷ Πέτρῳ, καὶ ὑπεμνήσθη ὁ Πέτρος τοῦ ῥήματος τοῦ κυρίου ὡς εἶπεν αὐτῷ ὅτι Πρὶν ἀλέκτορα φωνῆσαι σήμερον ἀπαρνήσῃ με τρίς·
61 kai strafeis ho kyrios eneblepsen to Petro, kai hypemnesthe ho Petros tou rematos tou kyriou hos eipen auto hoti Prin alektora fonesai semeron aparnese me tris.
61 Y volviéndose el señor, miró a Pedro, y recordó Pedro la palabra del señor, cómo le había dicho: Antes de que el gallo cante hoy, me negarás tres veces.
62 καὶ ἐξελθὼν ἔξω ἔκλαυσεν πικρῶς.
62 kai exelthon exo eklausen pikros.
62 Y saliendo fuera, lloró amargamente.
63 Καὶ οἱ ἄνδρες οἱ συνέχοντες αὐτὸν ἐνέπαιζον αὐτῷ δέροντες,
63 Kai oi andres oi synejontes auton enepaizon auto derontes,
63 Y los hombres que lo tenían preso se burlaban de él, golpeándolo,
64 καὶ περικαλύψαντες αὐτὸν ἐπηρώτων λέγοντες, Προφήτευσον, τίς ἐστιν ὁ παίσας σε;
64 kai perikalypsantes auton eperoton legontes, Profeteuson, tis estin ho paisas se;
64 y cubriéndole el rostro, le preguntaban, diciendo: Profetiza, ¿quién es el que te golpeó?
65 καὶ ἕτερα πολλὰ βλασφημοῦντες ἔλεγον εἰς αὐτόν.
65 kai hetera polla blasfemountes elegon eis auton.
65 Y decían muchas otras cosas blasfemando contra él.
66 Καὶ ὡς ἐγένετο ἡμέρα, συνήχθη τὸ πρεσβυτέριον τοῦ λαοῦ, ἀρχιερεῖς τε καὶ γραμματεῖς, καὶ ἀπήγαγον αὐτὸν εἰς τὸ συνέδριον αὐτῶν,
66 Kai hos egeneto hemera, synejthe to presbyterion tou laou, arjiereis te kai grammateis, kai apegagon auton eis to synedrion auton,
66 Y cuando fue de día, se reunió el consejo de ancianos del pueblo, tanto los sumos sacerdotes como los escribas, y lo llevaron al sanedrín de ellos,
67 λέγοντες, Εἰ σὺ εἶ ὁ Χριστός, εἰπὸν ἡμῖν. εἶπεν δὲ αὐτοῖς, Ἐὰν ὑμῖν εἴπω οὐ μὴ πιστεύσητε·
67 legontes, Ei sy ei ho Jristos, eipon hemin. eipen de autois, Ean hymin eipo ou me pisteusete.
67 diciendo: Si tú eres el Mesías, dinos. Y él les dijo: Si les digo, no creerán;
68 ἐὰν δὲ ἐρωτήσω οὐ μὴ ἀποκριθῆτε.
68 ean de eroteso ou me apokrithete.
68 y si les pregunto, no responderán.
69 ἀπὸ τοῦ νῦν δὲ ἔσται ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου καθήμενος ἐκ δεξιῶν τῆς δυνάμεως τοῦ θεοῦ.
69 apo tou nyn de estai ho huios tou anthropou kathemenos ek dexion tes dynameos tou theou.
69 Pero desde ahora, el hijo del hombre estará sentado a la derecha del poder de Dios.
70 εἶπαν δὲ πάντες, Σὺ οὖν εἶ ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ; ὁ δὲ πρὸς αὐτοὺς ἔφη, Ὑμεῖς λέγετε ὅτι ἐγώ εἰμι.
70 eipan de pantes, Sy oun ei ho huios tou theou; ho de pros autous efe, Hymeis legete hoti ego eimi.
70 Y todos dijeron: Entonces, ¿tú eres el hijo de Dios? Y él les dijo: Ustedes dicen que yo soy.
71 οἱ δὲ εἶπαν, Τί ἔτι ἔχομεν μαρτυρίας χρείαν; αὐτοὶ γὰρ ἠκούσαμεν ἀπὸ τοῦ στόματος αὐτοῦ.
71 oi de eipan, Ti eti ejomen martyrias jreian; autoi gar ekousamen apo tou stomatos autou.
71 Y ellos dijeron: ¿Qué necesidad tenemos aún de testimonio? Porque nosotros mismos lo hemos oído de su boca.